A kezdetek

A Zwack-család már több mint kétszáz éve, 1790 óta elkötelezett továbbörökítője egy  gyógynövényekből készült, sötétbarna színű, keserédes, italnak, melyet Unicumnak neveznek A család tagjai közül az első, II. József Habsburg császár udvari orvosa, dr. Zwack volt, aki feltalálta e bonyolult receptúrát. A több mint negyven gyógynövény összetevőből akár csak egyet is, ha elvennénk, a nedű rögtön elveszítené varázsát. „Das ist ein Unikum!” – kiáltott fel a császár, amikor először ízlelte meg, és ezzel egy csapásra az ország majdani legnépszerűbb italának névadója lett.

A Zwack-család az Osztrák-Magyar Monarchiából származik, amely népek és nemzetek színes olvasztótégelye volt Közép-Európában. A cég létrehozója, az udvari orvos Dr. Zwack leszármazottja – Zwack József – igazi alapító atyai külsővel bírt: tekintélyt parancsoló, dús, galambősz bajuszt viselt, és kezében szinte mindig ott volt szivarja. Személyesen felügyelte az Unicum gyártását és értékesítését egészen 94 éves korában bekövetkezett haláláig. Addigra a Zwack J. és Tsa már régen nem csak Unicumot gyártott: kínálatában mintegy 220-féle likőr és pálinka szerepelt, amelyeket a világ számos országába exportáltak. A Zwack-név összefonódott a híres barackpálinkával is. A fütyülős barackot a cég még ma is egyedi, hosszú nyakú palackokban forgalmazza

A Zwack Ősök

Józsefet fia, Lajos követte a cég élén. A róla fennmaradt fényképek tanúsága szerint, külsejében a századforduló jellegzetes budapesti iparmágnása volt. A család fejeként szívesen állt a fotográfusok elé gyára udvarán az erre az alkalomra felsorakoztatott öt gyermeke társaságában. Szépen gömbölyödő pocakján vastag óralánc függött, és mosolytalan arca a család következő nemzedékének azt üzente: a hagyomány csak szigorú munkaerkölccsel és a kiválóság megszállott keresésével tartható fenn.

A Zwackok azonban semmiképpen sem voltak önző pénzemberek. A „boldog békeidők” többi magyarországi vezető gyárosaihoz hasonlóan, jelentős adakozók voltak: komoly összegekkel segítették iskolák és kórházak építését, valamint támogatták a művészeteket. Ezekben az évtizedekben Budapest már virágzó és lüktető életű nagyváros. Növekedési ütemében csak Chicago előzte meg. Budapest Kelet-Közép-Európa pénzügyi központjává nőtte ki magát. Itt épült a földrész első földalatti vasútja, még a birodalmi Németországot is megelőzte vasúti vonalainak hossza; sőt, mi több, kulturális, idegenforgalmi és művészeti központtá vált.

Lajos öt gyermeke közül csak a családban Micinek hívott Mária ért meg olyan kivételesen magas kort, mint nagyapja. Ezt szerinte annak köszönhette, hogy minden délelőtt 11 óra felé ivott egy korty Unicumot. Kilencvennyolc éves korában, a berlini fal leomlását megelőző években hunyt el. Kivételes szépségű nő volt. Egykoron a nagy magyar költő, Ady Endre is szerelmes volt belé. Szerelmes verseinek egy gyűjteményét, múzsáját Mylittának becézve, neki ajánlotta. Mária szívesen emlékezett vissza arra a gyermekkori jelenetre, amikor leánytestvéreivel a kandalló körül üldögéltek és a Királyi Narancslikőr készítéséhez való narancsot hámozták. A Zwack-vállalat mindenek előtt családi vállalkozásként működött, ahol szinte mindegyik családtagnak érzéke volt az italkészítés titkaihoz.

Lajost két fia, János és Béla követte a gyár élén. Az ő történetük azonban már túlnyúlik a második világháború évein.

A II. világháború és ami utána következett

A vállalat egészen a második világháború kitöréséig virágzott. A háború során azonban tönkre bombázták épületeit. Történelmi tény, hogy Varsó és Berlin mellett Budapest szenvedte a háború legsúlyosabb pusztításait. A visszavonuló német csapatok a nagyváros összes hídját felrobbantották. Miután elcsendesedtek a fegyverek, János és Béla megszervezték a gyár akkori technikai szintnek megfelelő legkorszerűbb újjáépítését. Az ideiglenes ponton hidakat a Zwack gyárból elrabolt hordókra építették.

1948-ra a vállalatot sikerült úgy helyreállítani, hogy ismét elérték a háború előtti termelési eredményeket. Ekkor azonban az újonnan beiktatott kommunista kormányzat kárpótlás nélkül államosította a gyárat.  Hogy Zwack Pétert, a vállalat igazgatóságának jelenlegi elnökét idézzük: „számomra a világ, addig ismert formájában megszűnt létezni.”

A családból elsőként édesapja utasítására Zwack Péter távozott Magyarországról. Vonattal a jugoszláv határra utazott, majd onnan Triesztig gyalogolt. Kimondhatatlan megkönnyebbülést jelentett számára, amikor is az Adriai-öbölben megpillantotta a brit flotta egyik hadihajóját.

János Bécs felé menekült. Sikerült megvesztegetnie ugyanis egy orosz sofőrt, aki úgy vitte át a határon, hogy egy hordó alatt, vadászszéken ülve kucorgott, az Unicum receptjét kabátja alá rejtve. Béla ezzel szemben úgy döntött: otthon marad. A gyár állami kezekbe került. Bár az új vezetők híján voltak az addig apáról fiúra örökített technikai ismereteknek és az igazi titkos receptnek, – a Béla által átadott megtévesztő recept nyomán – beindították a továbbra is Unicumnak nevezett ital és egyéb likőr és pálinka készítését és exportját.
„Jutalmul” ezer és ezer más „osztályellenséggel” egyetemben internálták. Egy kis Nógrád megyei  faluba került, mostoha körülmények közé..

Az Egyesült Államokban

Zwack Péter és szülei az Egyesült Államokban telepedtek le. Béla és felesége számára 1955-ben nyílt lehetőség, hogy elhagyják Magyarországot. A két testvér-János és Béla-három esztendővel később, mindössze két hét különbséggel meghalt. Béla az olaszországi laboratóriumában esett össze: éppen egy új likőr előállításán dolgozott.

János sem érhette meg annak a pernek a sikeres kimenetelét, amelyet ő indított a magyar állam ellen azért, hogy bíróság erősítse meg a Zwack-család kizárólagos jogát a márkanév használatára. E névhasználatra vonatkozó per végzése végül kimondta, hogy az Unicum márkanevet a Zwack-családon kívül senki más nem használhatja, és a Budapesten működő, állami tulajdonban levő üzem a továbbiakban termékét Unicum néven nem exportálhatja Nyugatra.

Időközben Zwack Péter egyre nagyobb tekintélyre tett szert az Egyesült Államok bor- és rövidital-piacán. Chicagóban borimportőr céget alapított. Később Alexis Lichine-nel együtt az Egyesült Államok-szerte elfogadtatta azt az elvet, hogy a legértékesebbek azok a borok, amelyeket a termelők saját területükön termesztett szőlőből készítenek. Megállapodást kötött a Jim Beam céggel melynek értelmében elindult a Zwack Gin és a Zwack Vodka gyártása az Egyesült Államokban.

Visszatérés Európába

1970-ben Zwack Péter visszatelepült Európába. Az eredeti Unicum addigra növekvő népszerűségre tett szert Olaszországban, nagy sikerrel forgalmazták. Zwack Péter erőssége abban állt, hogy a cég termékei számára új piacokat tárt fel és a hagyományos piacokon is növelni tudta az értékesítést.

Ismét magyar földön

Eltelt másfél évtized, amikor lassanként új szelek kezdtek fújni a keleti blokk országaiban. Péter egyre-másra kapta a javaslatokat Magyarországról, hogy térjen haza és vegye ismét kezébe az egykori családi vállalat irányítását.

1987-ben aztán megtette a nem minden kockázat nélküli lépést: családjával együtt visszatért az akkor még kommunista vezetésű országba. Először vegyesvállalatot hozott létre, amelyben a magyar állam volt a partnere. Nem visszakérte, hanem visszavásárolta a család egykor elkobzott tulajdonát. 1991-ben pedig, üzlettársával, Emil Underberggel egyetemben privatizálta a teljes Budapesti Likőripari Vállalatot, amely akkor összesen 13 üzemet és közel 1300 dolgozót foglalt magába.

Bár a hazatérése óta eltelt években tevékenykedett diplomataként, politikusként is: a demokratikus Magyarország első nagykövete volt az Egyesült Államokban, majd évekig országgyűlési képviselőként is dolgozott, legfőbb szerelme mégis a családi vállalkozás maradt.