1923 Bécs, Fridrich Horny elkezdi rádiói gyártását, amik később Hornyphon néven válnak ismerté. 1924-ben megalapítja a Vindobona-Radio Gmbh.-t. A Kertel cégnél kezdik el a gyártást, majd külön válnak, és egy bolthelyiséget nyit ‘Radiohaus Horny’ néven. A boltban szerviz és laboratórium is található.

1924-ben Horny bemutatja a Bécsi Őszi kiállításon a Brown mikrofonrelais Cristavox-ot, ez egy NF- erősítővel ellátott 6V elemmel működő mikrofon.

1926-ban előállít egy műszerekből, hangszóróból, vázantennából, akku és anodelemből álló készüléket (Trio Dyne de Luxe). Majd az év végén már saját tervezésű készülékeket gyárt, Guido Andrieu mérnök tervei alapján.

1927. július 22.-étől találhatók meg rádiói a Kereskedelmi jegyzékben Hornyphon néven. Egyes amerikai és olasz készülékek bővítik még a kínálatot boltjában.

1930-ban az Őszi kiállításon bemutatja Horny a Modell Six-et, ez a rádió már 6 csővel működik, ami javítja a vételt. Ebben az évben már lemezjátszók is találhatók a kínálatban. Még ebben az évben bővíti a céget és már a tengeren túlra is exportál.

1934-ben Horny kibérli az Állami Vasúttársaság volt mozdonygyárát, ahol már az év végén 600 embert foglalkoztat, köztük 14 mérnököt és 66 technikust.

1936-ban látszik, hogy az új gyárba való nagy befektetéseket Horny egyedül nem bírja és eladja a céget a Philips-nek, de megmarad a vezetőségben.

A II. Világháború nem okozott bonyodalmakat Horny-nak. Nem hagyta, hogy a civil gyártást leállítsák, de ezek mellett gyújtószerkezeteket és rádiókat gyártott a hadseregnek.

1940-ben kifejleszt Horny egy mágneses aknakeresőt. 1944-ben két raktár és egy összeszerelő csarnok teljesen kiégnek. A háború végéig kb. 550.000 rádiót kell legyártania és eladnia.

Horny 1945-ben hal meg.