Szaparmurat Atajevics Nijazov (született Szaparmurat Atajevics Annanyijazov, türkmén neve Szaparmirat Atajevics Nijazov, 1940. február 19., Kipcsak – 2006. december 21., Asgabat) türkmén politikus. 1991-től haláláig a Türkmén Köztársaság elnöke, előtte 1985-1990 között a Türkmén Kommunista Párt első titkára. Az “Őexcellenciája Szaparmurat Nijazov Türkmenbasi”, azaz a ‘minden türkmén atyja’ cím birtokosa, a Türkmének Világszervezetének alapítója.

Nijazov apja a világháborúban meghalt. Családjának többi tagja 1948-ban, azAshabadot földig romboló földrengésben vesztette életét. Nijazov árvaházban nőtt fel, majd egy távoli rokonánál élt.

1962-ben lett az SzKP tagja, 1985-ben pedig a Türkmén Kommunista Párt (később Türkmenisztáni Demokrata Párt) elnöke. A Türkmén SzSzK első embereként támogatta a Gorbacsov elleni, 1991-es puccskísérletet, és posztját megtartotta a Szovjetunió bukása után is: a független Türkmenisztán első elnöke lett.

Kihasználva, hogy a rendszerváltáskor nem volt alternatívája, és építve előéletére és kapcsolataira, sztálini léptékű személyi kultuszt valósított meg. Kineveztette magát Türkmenbasinak, azaz a türkmének atyjának. Talpnyalói révén várost, iskolát, repteret, sőt meteoritot is neveztek el róla. Magának és szüleinek is hatalmas szobrokat emeltetett részint színaranyból, részint aranybevonattal.

A Semlegesség Emlékműve Asgabatban található; a város legmagasabb építménye. Türkmenbasi emeltette, Türkmenisztán hivatalos semlegességének tiszteletére. Az emlékmű tetején Nijazov aranyozott szobra áll; a szobor naponta teljesen körbefordul oly módon, hogy arca mindig a Nap felé néz. Az építmény alsó részének kiképzése tradicionális türkmén edénytartó háromlábat formáz. A létesítmény 1998-ban készült el.

Az elnök a hónapokat és a hét napjait is önkényesen átnevezte; a január új neve például Türkmenbasi, és a Ruhnamáról, Nijazov könyvéről hónap és nap is van elnevezve.

A Ruhnama jelentése: „A lélek könyve”. Nijazov a művet népe lelki és erkölcsi útmutatójául írta; benne önéletrajzi és történelmi elemek, illetve versek is helyet kaptak. Az első rész 2001-ben, a második 2004-ben jelent meg. Egyes feltételezések szerint nem teljes egészében Nijazov műve.

A könyvet az oktatás valamennyi szintjén tanítják. Iskolai vizsgákon, munkába álláshoz, sőt, a jogosítvány megszerzéséhez is kötelező anyag.

Aki a művet kritizálta, vagy akár csak nem tanúsított iránta kellő tiszteletet, azt börtönnel, kínzással, vagyonelkobzással büntették. Több helyen, ahol a könyv díszhelyre állítását az imám szentségtörésnek minősítette és megtagadta, a mecsetet is leromboltatták.

Asgabatban egy hatalmas, géppel működtetett Ruhnama-példány található, mely minden este 8 órakor kinyílik, és idézeteket játszik le videófelvételekkel.

1994-95-ben felmerült, hogy Nijazov státusza elnök helyett sah legyen. Irán, Üzbegisztán és Oroszország azonban ellenezte ezt, emellett a hazai muszlim vezetők is megosztottak voltak a kérdésben. Türkmenbasi végül nem lett sah.

A személyi kultuszt illetően a következőt mondta:

„Elismerem, túl sok a portré, a kép, az emlékmű. A magam részéről semmilyen élvezetet nem találok bennük, de a népnek, mentalitásából fakadóan, igénye van rájuk.”

2002. november 25-én merényletet kíséreltek meg ellene: egy teherautóból rálőttek. Türkmenbasi később megnevezte a merénylet szervezőit, hajdani külügymisztere és mezőgazdasági minisztere személyében.

Nijazov a türkmén semlegesség feltétlen híve volt. Az említett Semlegesség Emlékművén kívül erre utal, hogy az október hónap új neve Függetlenség, valamint hogy Türkmenisztán nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, és az ENSz ezirányú tevékenységében sem vesz részt.

Nijazov döntése alapján 2005 augusztusa óta Türkmenisztán a Független Államok Közösségének is nem teljes jogú, hanem – egyedüliként – csak társult tagja.

Türkmenbasi sajátos, külföldön is nagy port felvert rendelkezései közül néhány példa:

2004 márciusában 15 000 egészségügyi dolgozót bocsátottak el, és helyükre katonai személyzetet helyeztek.

2004 áprilisában felszólította a fiatalságot, hogy tartózkodjanak az arany fogak készíttetésétől és fogaik karbantartására rágjanak inkább csontot.

2005 februárjában bezáratott minden vidéki kórházat és könyvtárat. Indoklása: “aki beteg, az úgyis a fővárosba utazik”, és “a vidékiek amúgy sem olvasnak könyveket”. Ezzel egyidejűleg valamennyi fertőző betegség, kolerától az AIDS-ig, „törvényenkívüli” minősítést kapott; említésük Türkmenisztánban bármilyen formában tilos.

2005 novemberében utasította az ország orvosait, hogy a hippokratészi eskü helyett neki tegyenek esküt.

2005 decemberben betiltatta a videojátékokat, „mert azok túl erőszakosak a türkmén fiataloknak”.

2006 januárjában (orosz hírforrások szerint) az elnök utasítást adott a nyugdíjasoknak folyosítandó járadék megvonására a rászorulók 1/3-a (több, mint 100 000 nyugdíjas) esetében, nyugdíj-csökkentésre 200 000 fő esetében, sőt, az érintett nyugdíjasokat kötelezte a kifizetett „nyugdíjtöbblet” 2 évre visszamenőleges visszafizetésére. Ez az utasítás az érintettek tömeges elhalálozásához vezetett. A Türkmén Külügyminisztérium a hírt tagadta.

2006 szeptemberében jelentette a Daily Telegraph, hogy az elnök új adózási előírást adott ki a türkmén tanárok részére. A rendelet értelmében ha a tanár a miimálbérnél többet akar keresni és elbocsátását el akarja kerülni, az elnököt dicsőítő cikket köteles publikálnia a két országos lap valamelyikében.

2006 októberében a Mindenható Éjszakáján 10 056 elítéltet engedtek szabadon.

2006. december 21-én a türkmén állami televízió bejelentette, hogy Nijazov elnök szívinfarktusban elhunyt. Később megerősítette a hírt a moszkvai Türkmén Nagykövetség is. Köztudott volt, hogy Nijazov orvosi felügyelet alatt állt szívelégtelensége miatt.

Szülőhelyén, Kipcsak faluban temették el. Itt található Közép-Ázsia legnagyobb mecsetje, a Türkmenbasi Ruhi, amely tízezer embert képes befogadni. A mecset közelében nyugszik Türkmenbasi.

Utóda az elnöki székben Gurbanguly Berdimuhammedov (végzettségére nézve fogorvos), aki Türkmenbasi halálakor miniszterelnök-helyettes volt és aki mint egészségügyi és gyógyszeripari miniszter 2005-ben az összes vidéki kórház bezárását és 15000 orvos szanitécekre-cserélését szolgálatkészen levezényelte.

A Global Witness, londoni székhelyű emberi jogi szervezet becslése szerint Nijazov személyes vagyona halála előtt hárommilliárd dollár volt, amelyből 2 milliárd nagy valószínűséggel egy német bankban van elhelyezve.

.