A matematikus: – Szerinted mennyi a statisztikai valószínűsége annak, hogy például ez a kifogástalannak látszó Fiat fékhiba következtében fölszaladjon a járdára, és elgázoljon egy járókelőt?

A maratoni futó: – Az előbb még egészen tisztán láttam a célszalagot. Csak nincs valami baja a szememnek?

A hűtlen asszony: – Mit akarsz azzal a fejszével, egyetlenem?
A nagybeteg: – Rosszul van, doktor úr? Mert mintha egészen szét akarna folyni az arca.

A moly: – Útálom a sötétséget. Mi bajom lehet, ha ebbe a gyertyába belerepülök?

Egy naiv zuhanó: – Nini, szegény, az a nagymellű nő, hogy szalad… Csak nem képzeli, hogy rá akarok esni?

Egy öntudatos ablakmosó (a II. emeleti nyitott ablak előtt elsuhanva): – Ne nézzen rám ilyen diadalittasan, asszonyom. Maga tényleg fölkiabált nekem, hogy kapcsoljam be a biztonsági övet, én azonban a szabad mozgásért és kényelemért cserébe nem sajnálok egy kis kockázatot. Kérem, ne is emlegesse, hogy figyelmeztetett: minden utólagos szemrehányástól csak ideges leszek. Az egyik embernek így a jó, a másiknak úgy – hát olyan nehéz ezt tiszteletben tartani? Isten önnel, asszonyom.

Két kisgyerek: – Hé, ne menj bele abba a pirosba.
– Miért ne? Hát nem ez a tűz?