A bolíviai La Higuerában kivégezték (a hivatalos jelentés szerint belehalt sérüléseibe) a 39 éves Ernesto “Che” Guevara de la Sernát, aki a harmadik világ forradalmárainak példaképe, az imperializmus és az elnyomás ellen folytatott harc egyik kiemelkedő vezére volt.

Argentinában, Rosario városában született, polgári családból származott. 1953-ban lediplomázott orvosként, majd útnak indult Latin-Amerikában. Utazásai során önkéntes munkát vállalt lepratelepeken, megismerte a nyomort, amely Dél-Amerikát jellemezte. Che Guevarát már 17 évesen a marxizmus is magával ragadta. Elhivatottsága volt, hogy segítsen a szegényeken mint orvos és mint forradalmár egyaránt. Mexikóban találkozott Fidel Castroval, akivel hamar barátságot kötött. Csatlakozott a hazájukat felszabadítani induló kubaiakhoz, akikkel 1956 novemberében szálltak partra, hogy megdöntsék Fulgencio Batista y Zaldívar, a kegyetlen diktátor uralmát. Éveken át folytattak gerillaharcot a korrupt Batista-rezsim ellen, míg 1959.01.01-jén a kubai diktátor emigrációba menekült. Február 16-án Fidel Castro Ruz vette át a miniszterelnöki hivatalt, Che Guevarát a kubai Nemzeti Bank elnökévé, majd 1961-ben iparügyi miniszterré nevezte ki. 1962 és 1965 között gyakran megfordult Algírban, amely akkoriban a világ összes anti-imperialistájának menedéket nyújtott. Az 1965 februárjában itt megrendezett Afro-Ázsiai Konferencián rámutatott, hogy számtalan buktatója adódhat az igazi forradalmi fellépésnek. Amint kapcsolatba kerül a forradalom a piac farkastörvényeivel és számító racionalitásával, határokba ütközik. Argentína, Guatemala, Kuba és Kongó után légvégül Bolíviába érkezett. Lemondott minden tisztségéről, elhagyta Kubát és a családját, hogy egy elnyomó, militarista kormány ellen harcolhasson munkások és parasztok oldalán. 1966.11.07-én kezdte meg a partizánsereg szervezését Bolíviában, 1967 márciusában megkezdődött a partizánháború. A kormány március 27-én kivételes állapotokat vezetett be az ország délkeleti részén. Októberig tartottak a harcok. Che Guevara október 8-án megsebesült Valla Grande dzsungeleiben és fogságba esett. Másnap La Higuerában, egy apró tanteremben kivégezték. A világ minden táján megjelent kép tanúsága szerint Che Guevara kiterített teste, mezítelen mellkasa fényt árasztott, amelyet csak a forradalom volt képes gyújtani. Tudatos hős volt: asztmás, gyenge szervezettel, leromlott állapotban nézett szembe a rendkívüli fizikai és erkölcsi megpróbáltatásokkal, erről szól “Bolíviai Napló” című könyve. Példaképpé vált és sok hívet szerzett az amerikai és európai egyetemi ifjúság körében a gerillaháborúra vonatkozó elméletével, valamint elképzeléseivel Kuba felépítését illetően.