XXI.

Amikorra a hotel elé érkeztem, ez a rohadt reszketés mégis visszatért. Körülbelül fél tizenkettő lehetett; Jeannek várnia kellene ebédre, ahogy megbeszéltük. Kinyitottam a jobboldali ajtót, és ott szálltam ki, mert a karommal nehezen tudtam volna másként megoldani. (tovább…)