IX.

Eltűnt hölgyek

 

Mack föláll, kihúzza az irodáját megtöltő hat fém irattartója egyikének legfelső fiókját.

– Ennyi van az elmúlt hétig – mondja –, azóta semmi érdekes. Nézzék át. Időrendben vannak. De van név szerinti mutatóm is, ha akarják.

– Nem kell! – mondja Gary. – Ez tökéletesen megfelel. Gyere Rocky, szükségem van rád.

Jó alaposan megstíroljuk az első hat fotót. A hetediknél megszorítom Gary karját.

– Figyelj – mondom –, túlságosan is felgyorsultak a dolgok. Jó lesz, ha vigyázol rám, mert amilyen formában vagyok, előbb leszek mesterdetektív, hogysem kinőtt volna a bölcsességfogam.

A lány ugyanis, aki teliszájjal ránk mosolyog a fotóról, azonos azzal a pipivel, aki az elmúlt éjszaka erkölcstelen ajánlatokkal zaklatott.

Tuti, hogy ő az, nem férhet hozzá kétség. Ráismerek a szőke hajáról, érzéki ajkairól, finom metszésű, egyenes orráról, nagy kék szeméről. Tudom, hogy kékek, hiszen olyan közelről láttam őket, mint most Garyét. Csakhogy ezek kérdően néznek rám.

– Ő az – mondom nemes egyszerűséggel.

– Hát tényleg nehéz eset vagy, öregem – válaszol. És közben majd felfalja ennek a tényleg első osztályú csajnak a fotóját.

– Ki ez? – kérdezem.

Megfordítja a fotót, és elolvassa a hátára ragasztott cédulát:

– Bérénice Haven, 19 éves. Hat napja tűnt el.

– A szülei szerint megszökött – magyarázza az aktakukac, aki mellénk furakodott. – Táncolni ment, s többé nem tért haza. Van még egy csaj, aki ugyanilyen körülmények között szívódott fel a héten.

Megmutatja a nyilvántartásból a negyedik képet.

– Cynthia Spotlight, W. Spotlight kapitány lánya. Szép sudár lány. Neki is a barátnőivel kellett volna találkoznia egy éjjeli mulatóhelyen.

– De hát – mondom – az újságok egyik esetet sem említették, pedig itt van például Phyllis Barnex és Leslie Daniel, akikről még a vidéki lapok is cikkeztek. Hogyan lehetséges ez?

– A szülők külön kérése volt – mondja Gary. – Nyugodt lehetsz benne, hogy Mister Haven és Spotlight kapitány tudják, mi a dörgés, s jókora összeget fizettek azért, hogy elkerüljék a botrányt.

– Marhaság – mondom –, ha egyszer elrabolták őket.

– Mindenesetre a rendőrség körözi őket – mondja a jóember.

Hagyom, hogy Gary feljegyezzen még néhány adatot, aztán kijövünk az irodából.

– Gondolj bele – mondja Gary –, kellemetlen lehet a szülőknek telekürtölni a várost azzal, hogy a kislányuk eltűnt otthonról, főként ha előnyös partira számítottak.

– Felőlem – mondom. – Most mit csinálunk? Nem kellett volna inkább annak a genyónak a kocsiját követni, aki megkínált a kábítós cigivel?

– Frászkarikát! – mondja Gary. – Hacsak nem akarod magad a csatornában találni, szennyvízzel a tüdődben. Semmi kedvem, öregem, dilettáns detektívesdit játszani. Figyelj ide, nyilván éhes vagy, nem? Menj, kajáljál, s gyere be kettőre a Gallhoz. Addig megpróbálom kideríteni, kié ez a rendszámtábla.

– Tuti, hogy hamis – mondom.

– Nem biztos – mormolja. – Túl sokat rosszalkodnak, semhogy megengedhetnék maguknak, hogy minden kocsijukon hamis rendszám legyen. Van biztosabb módja is, hogy félrevezessék a zsarukat.

– Micsoda?

– Az igazi rendszámtábla és a jó összeköttetések. Nem lennék meglepve, ha ezek a bizonyítékok, amiket összehalásztunk, egy képviselőhöz vagy kormányzóhoz vezetnének, de tuti, hogy nem Smith-hez vagy Brownhoz.

– Megjátszhatjuk ezt az esélyt – mondom –, de szerintem jobb lett volna, ha egyszerűen követjük őket.

– Ne izgulj – mondja Gary –, még ha tévedünk is, nyugodt lehetsz, hogy előbb-utóbb viszontlátjuk őket. Ne feledkezz meg egy apróságról!

– Miről?

– Nálunk vannak a fotók.

Szent ég! Igaza van a bugrisnak. Érzem, hogy kiver a víz.

– Mit csináljak velük? – kérdezem.

– Tedd be egy dupla borítékba, és add fel erre a címre.

Firkál valamit a noteszébe, kitépi a lapot, és idenyújtja.

– És főként – folytatja – ne menj haza! Menj el ebédelni valahová… Viszlát, Rocky!

– Jó étvágyat – mondom.

Már tudom, mit csinálok. Intek egy taxinak. Felveszem a tragacsomat, szerencsére sértetlen, s felmegyek Douglas Thruckhoz. Útközben megállok a postánál, bedobom a levelet, s belépek Douglashoz pontosan egykor.

Úgy durmol, hogy csurog a taknya.

folyt. köv.